A munkaerő kizsákmányolását célzó emberkereskedelem áldozata/áldozatát:
• azok a személyek, akik a munkaerő kizsákmányolását célzó emberkereskedelem áldozataivá váltak, leggyakrabban a mezőgazdaságban, építőiparban, szórakoztatóiparban, szolgáltatásokban, és a gyártóüzemekben dolgoznak
• csoportban élnek ugyanazon a helyen, ahol a munkát végzik és nem vagy nagyon ritkán hagyják el a munkavégzés helyét
• lepusztult, vagy a célnak nem megfelelő helyen lakik, mint például melléképületek vagy gazdasági épületek
• nem a munka jellegének megfelelően öltözik, például nem rendelkezik védőfelszereléssel, vagy meleg ruházattal
• csak maradékot ehet
• nem fér hozzá a keresetéhez
• nem rendelkezik munkaszerződéssel
• kirívóan hosszú a munkaideje
• számos szolgáltatás, például szállás, utazás tekintetében a munkaadótól függ
• nem választhatja meg a szálláshelyét
• soha nem hagyja el a munkavégzés helyét a munkaadó nélkül
• nem mozoghat tetszése szerint
• olyan biztonsági intézkedéseknek vetik alá, amelyek célja az áldozatnak a munkavégzés helyén tartása
• bírságolás útján fegyelmezik
• sértegetésnek, bántalmazásnak, fenyegetésnek és erőszaknak vetik alá
• nem rendelkezik minimális képzettséggel illetve a munkavégzéshez szükséges engedélyekkel
További, a munkaerő kizsákmányolását célzó emberkereskedelemre utaló jelek:
• a munkahelyen idegen nyelvű közlemények elhelyezése
• a munkahelyről hiányoznak a tűz-és munkavédelmi figyelmeztető jelzések
• a munkaadó nem tudja felmutatni a külföldi munkaerő alkalmazásához szükséges engedélyeket
• a munkaadó, vagy vezető nem tudja bemutatni a kifizetett béreket tartalmazó jegyzéket
• a tűz és munkavédelmi felszerelések rossz minőségűek, vagy hiányoznak
• a munkavégzéshez szükséges felszereléseket úgy alakították ki, vagy át, hogy azokat gyermek is tudja működtetni
• a munkajog szabályainak megsértésére utaló bizonyítékok
• arra utaló bizonyítékok, hogy a dolgozóknak fizetniük kell a szerszámokért, élelemért, szállásért, amelyet a bérükből vonnak le
