A Btk. mellett a szabálysértési törvény, a gyermekvédelmi törvény és a szervezetbűnözés elleni törvény is módosult a gyermekek és fiatalkorú személyek szexuális kizsákmányolástól való megóvása érdekében.
A Kormány februárban a 1046/2020. (II. 18.) Korm. határozattal elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020–2023 közötti nemzeti stratégiát, valamint ahhoz kapcsolódóan a 2020–2021 közötti időszakban végrehajtandó intézkedési tervet. Hazánk új nemzeti stratégiája már előrevetítette az emberkereskedelem elleni küzdelem jogszabályi környezetének változását, ami egyrészt a szexuális szolgáltatásokat nyújtó kiskorúak felelősség alóli mentességére irányul, valamint az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatás igénybe vevőjének kriminalizálását is nevesítette.
A jogszabály-módosítások konkrét formát az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvényes módosításáról szóló 2020. évi V. törvényben öltöttek, melyet az Országgyűlés március 10-én egyhangú szavazással fogadott el. Az alábbi változások egységesen 2020. július 1-jén lépnek hatályba.
A szervezett bűnözésről szóló 1999. évi LXXV. törvény deklarálja, hogy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel.
Ennek szellemében új passzus került a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvénybe: nem büntethető a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmának megszegése miatt az elkövető, ha a cselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be – a kiskorú prostituáltakat tehát a jogalkotó nem elkövetőként, hanem áldozatként kezeli, így velük szemben szabálysértési eljárás megindításának nincs helye.
A következő lépcsőfokot már a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításában találjuk. A szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő gyermek emberkereskedelem feltételezett áldozatának minősül, és számára speciális gyermekotthoni elhelyezést biztosítanak. Ilyen esetben a rendőrség ún. általános védelmi intézkedés keretében a látókörébe került kiskorú prostituáltat – a gyámhatóság egyidejű értesítése mellett – a kijelölt speciális gyermekotthonok egyikébe szállítja. Az elhelyezés azonnal végrehajtható döntésnek számít, melynek nem feltétele a gyámhatóság előzetes határozata.
Végezetül a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről három lényeges ponton módosul. Az emberkereskedelem és kényszermunka tényállását összevonják, ami a jogszabályi környezet logikus egyszerűsítésének mondható, hiszen fogalmilag eddig is rész-egész kapcsolatot fejezett ki.
Ezzel párhuzamosan emelkednek a büntetési tételek: az alapesetben leírt elkövetési magatartás az eddigi 3 év helyett 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogalkotó átfogóan büntetendővé teszi az emberkereskedelem és kényszermunka sértettje által nyújtott munka vagy szolgáltatás igénybe vételét is. A gyermekprostitúció kihasználása tényállás (203. §) esetében pedig magasabb büntetési tétel alkalmazásával kifejezetten a gyermekeket kívánja megóvni a szexuális célú kizsákmányolástól: „aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
