2013. augusztus 7-11. között a Civil Szigeten „Emberkereskedelem elleni sátor” fogadta a látogatókat, akik megismerhették az emberkereskedelem jelenségét, a veszély jeleit, információt gyűjthettek a külföldi munkavállalás előtti fontos lépésekről, valamint tájékozódhattak az emberkereskedelem elleni küzdelemben résztvevő szervek tevékenységéről.
A program végrehajtásában a következő szervezetek vettek részt:
- Belügyminisztérium, Európai Együttműködési Főosztály
- Belügyminisztérium, Sajtófőosztály
- Országos Rendőr-főkapitányság
- Nemzeti Munkaügyi Hivatal, EURES Osztály
- Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Áldozatsegítő Szolgálat
- Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület
- Brit Nagykövetség
- Osztrák Nagykövetség
- Bundeskriminalamt Österreich
- LEFÖ osztrák civil szervezet
- Svájci Nagykövetség
- Holland Nagykövetség
A program célcsoportja:
A Sziget Fesztivál és ezen belül a Civil Sziget valamennyi látogatója, aki bővebb információt kívánt gyűjteni a jelenségről és a külföldi munkavállalást megelőző lépésekről. Az emberkereskedelem célcsoportja szempontjából kiemelkedő helyen állnak azok a 18-50 év közötti személyek, valamint a középiskolás diákok, akik érdeklődnek a külföldi munkavállalás iránt.
Értékelés:
A köztudatformáló program augusztus 7-én 15.00 órakor kezdődött a nemzeti koordinátor, majd a résztvevő Brit Nagykövetség, a Holland Nagykövetség, az Osztrák Nagykövetség és a Svájci Nagykövetség képviselőinek megnyitójával. A sajtótájékoztatóról készült magyar és angol nyelvű felvételek az alábbi linkeken érhetők el:
Emberkereskedelem elleni sátrat állított fel a belügyi tárca: https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=FNVGrhD8EzU
The Ministry of Interior represented at the Sziget Festival: https://www.youtube.com/watch?v=3I617Bbd-Iw
A program keretében összesen 1073 emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdőív került kitöltésre, napok szerint a következő eloszlásban:
A kérdőív kitöltőinek 74,37 %-a (798 fő) magyar, 25,63%-a (275 fő) külföldi személy volt.
A sátor látogatói között a nemzetiségek eloszlása szerint az alábbi országokból érkeztek a legtöbben:
Az Európai Unión kívül Oroszországból, Törökországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Dél-Afrikából és Szerbiából is érkeztek látogatók a sátorba.
A látogatók életkorát tekintve megállapítható, hogy a 21-25 év közötti személyek száma a legkiemelkedőbb, ezt követi a 26-30, majd a 16-20 év közötti korosztály. E korcsoportok képviselőinek jelentős része érdeklődik külföldi munkavállalás iránt, ezért tájékoztatásukra kiemelt figyelmet fordítottunk.
A kérdőívet kitöltő látogatók nemek szerinti megoszlását az alábbi diagram ábrázolja.
Összességében megállapítható, hogy a hét legforgalmasabb napjai péntek (283 kérdőívet kitöltő) és szombat (367 kérdőívet kitöltő) voltak. Az „Emberkereskedelem elleni sátor” 10.00 órától 18.00 óráig fogadta az érdeklődőket, viszont a forgalmasabb napokon 1,5-2 órával meghosszabbítottuk a nyitva tartást.
Átlagosan 4-5 szakember fogadta az érkezőket a következő beosztásban:
A kollégák mind a területen dolgozó, idegen nyelvtudással rendelkező, szakképzett személyek voltak.
Programok:
• Emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos kvízjáték
• Ismertetőanyagok, hasznos ajándékok osztása
• Köztudatformáló beszélgetések a részvevő szervezetek képviselőivel
• Interaktív játék
Egy interaktív játékot követően a látogatók emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos magyar és angol nyelvű kérdőívet tölthettek ki, amelynek hatására elméleti és gyakorlati ismeretekkel bővíthették tudásukat. A kérdések között szerepelt többek között az emberkereskedelem és embercsempészet elhatárolása, Magyarország helyzete az emberkereskedelem szempontjából, a leggyakoribb toborzási módszerek, a szexuális szolgáltatás igénybevételének büntethetősége, valamint külföldi munkavállalással kapcsolatos kérdések. Leggyakrabban előforduló hiba az „U jelű” munkaviszony igazolására szolgáló nyomtatvány meghatározásával, az uniós országokban eltöltött 90 napot meghaladó regisztrációs kötelezettséggel, az angliai munkavállalás felső korhatárával kapcsolatos kérdéssel és a prostitúcióval kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben merült fel. Az interaktív játék keretében ügyességi és egyensúlyozási képességüket tehették próbára a látogatók. A kérdőívek kiértékelését és a helyes válaszok megbeszélését követően a látogatók hasznos ajándékokat, emberkereskedelemmel kapcsolatos könyvet, kiadványokat és külföldi munkavállalással kapcsolatos brosúrákat vihettek magukkal.
Fentieket összegezve, illetve a látogatók pozitív visszajelzése alapján megállapítható, hogy az emberkereskedelem elleni sátor programja sikeres és eredményes volt. Költséghatékony módszerekkel, rövid idő alatt, nagyszámú személy figyelmét hívhattuk fel az emberkereskedelem jelenségére és láthattuk el hasznos információkkal.
