A Belügyminisztérium idén augusztus 13-18. között immáron harmadik alkalommal képviseltette magát a Civil Szigeten az emberkereskedelem elleni küzdelem megelőző kampány részeként. A látogatók megismerhették az emberkereskedelem jelenségét, a veszély jeleit, információt gyűjthettek a külföldi munkavállalás előtti fontos lépésekről, tájékozódhattak az emberkereskedelem elleni küzdelemben résztvevő szervek tevékenységéről.
Az előző évektől eltérően a Belügyminisztérium idén az Európai Migrációs Hálózat magyar nemzeti kapcsolattartó pontjával (EMH HU NKP) közös sátorral képviseltette magát a fesztiválon, így a migrációval, menekültüggyel kapcsolatos kérdések is a program részét képezték.
A program végrehajtásában a következő szervezetek vettek részt:
- Belügyminisztérium, Európai Együttműködési Főosztály
- Belügyminisztérium, Sajtófőosztály
- Országos Rendőr-főkapitányság
- Nemzeti Munkaügyi Hivatal, EURES Osztály
- Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Áldozatsegítő Szolgálat
- Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület
- Brit Nagykövetség
- Osztrák Nagykövetség
- Svájci Nagykövetség
- Holland Nagykövetség
- Belga Nagykövetség
- Amerikai Nagykövetség
A program célcsoportja:
A Sziget Fesztivál, és ezen belül a Civil Sziget valamennyi látogatója, aki szeretne bővebb információt gyűjteni a jelenségről, külföldi munkavállalás előtti megelőző lépésekről. Az emberkereskedelem célcsoportja szempontjából kiemelkedő helyen állnak azok a 18 – 50 év közötti személyek, illetve középiskolás diákok, akik érdeklődnek a külföldi munkavállalás iránt.
Értékelés:
A köztudatformáló program hivatalosan augusztus 13-án 15.00 órakor kezdődött dr. Berta Krisztina helyettes államtitkár asszony és nemzeti koordinátor, majd a résztvevő Brit Nagykövetség, Holland Nagykövetség, Osztrák Nagykövetség, Belga Nagykövetség és Svájci Nagykövetség képviselőinek megnyitójával. A program keretében összesen 1098 emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdőív került kitöltetésre, napok szerint a következő eloszlásban:
| Szerda | Csütörtök | Péntek | Szombat | Vasárnap | Összesen |
| 111 | 456 | 229 | 145 | 157 | 1098 |
Megállapítható, hogy a hét legforgalmasabb napja kimagaslóan a csütörtök volt– 456 kérdőív került kitöltésre. Ehhez a Civil Sziget szervezőinek segítsége is hozzájárult, mivel a Civil Szigeten részt vevő közel 60 szervezet közül a Belügyminisztérium Emberkereskedelem Elleni Küzdelem és Európai Migrációs Hálózat sátra kapta meg a „pecsét-gyűjtő állomás” táblát, amely kimagaslóan sok látogatót vonzott a sátorba. Ezt követi a pénteki nap 229 látogatóval.
A kérdőív kitöltőinek 59.47 %-a (653 fő) magyar, 40.53%-a (445 fő) külföldi személy volt. A sátor látogatói közül az alábbi országokból érkeztek a legtöbben:
| Ország | Százalék | |
| 1. | Magyarország | 59,47% |
| 2. | Franciaország | 7,65% |
| 3. | Hollandia | 7,56% |
| 4. | Németország | 5,37% |
| 5. | Egyesült Királyság | 3,28% |
Az Európai Unión kívüli országokat tekintve brazil, török és ausztrál nemzetiségű látogatók töltötték ki a legtöbb kérdőívet.
A látogatók életkorát tekintve megállapítható, hogy a 19-25 év közötti személyek száma a legkiemelkedőbb (618 fő), ezt követi a 26-35 (246 fő), majd a 15-18 év közötti korosztály (144 fő). E korcsoportok képviselőinek jelentős része érdeklődik külföldi munkavállalás iránt, ezért tájékoztatásuk nagyon fontos.
A kérdőívet kitöltő látogatók nemek szerinti megoszlása:
Nők: 51.29 %
Férfiak: 48.71%
A sátor 9 órától 18 óráig fogadta az érdeklődőket, viszont a forgalmasabb napokon másfél – két órával meghosszabbítottuk a nyitva tartást. A sátorban dolgozó kollégák mind az emberkereskedelem elleni küzdelem, illetve a migráció területen dolgozó, idegen nyelvtudással rendelkező, szakképzett személyek voltak.
Programok:
• Emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos kvízjáték
• Ismertetőanyagok, hasznos ajándékok osztása
• Köztudatformáló beszélgetések a részvevő szervezetek képviselőivel
A látogatók emberkereskedelem elleni küzdelemmel, illetve migrációval kapcsolatos magyar vagy angol nyelvű kérdőívet tölthettek ki, amelynek hatására elméleti és gyakorlati ismeretekkel bővíthették tudásukat. A kérdések között szerepelt többek között Magyarország helyzete az emberkereskedelem szempontjából, a leggyakoribb toborzási módszerek, a szexuális szolgáltatás igénybevételének büntethetősége, külföldi munkavállalással kapcsolatos kérdések. A kérdőívek kiértékelését és a helyes válaszok megbeszélését követően a látogatók hasznos ajándékokat vihettek magukkal.
Összegzésképpen, illetve a látogatók pozitív visszajelzése alapján elmondható, hogy a sátor programja sikeres és eredményes volt, hiszen nagyszámú személy figyelmét hívhattuk fel az emberkereskedelem jelenségére, és láthattuk el hasznos információkkal.