Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) által 2021. október 8-án rendezett fórumon a Belügyminisztérium, az ORFK, az Ügyészség és a Fővárosi Törvényszék képviselői, valamint gyermekvédelmi szakemberek vettek részt.
Az OKRI a közelmúltban készített egy átfogó kutatást a gyermekprostitúció kriminológiai és szociológiai jellemzőiről, melynek során hét évre visszamenőleg bekérték a megyei ügyészségek házi iratait. Az így feldolgozott 89 büntetőügyből jól kirajzolódtak a sértettek jellemző személyes körülményei: nagy többségük állami gondozásban nevelkedik, vagy olyan instabil, diszfunkcionális családban él, melyek hasonló hátrányokat eredményeznek. Felszínre kerültek a tipikusnak mondható bizonyítási nehézségek is: a sértettek a hosszúra nyúló eljárásban ritkán tartják fenn terhelő vallomásukat, az eljárási cselekményektől sok esetben távol maradnak.
Az áldozattá válás színtereivel kapcsolatban elhangzott, hogy a szakellátásból kikerülő kiskorúak jellemzően utcai prostitúcióban érintettek. Az ORFK emberkereskedelem elleni szakvonal-vezetője a friss tapasztalatok alapján megjegyezte, hogy egyre jellemzőbbé válik a szexuális szolgáltatások internetes hirdetése és magánlakásokban történő nyújtása, így az kevésbé látható a jelenség a nyomozó hatóság számára. E folyamatban közrejátszik a koronavírus-járvány, illetve az emelkedő büntetési tételek miatti óvatosság is a futtatók részéről.
A rákospalotai központi speciális gyermekotthon vezetője ehhez annyiban csatlakozott, hogy a kiskorúak prostitúcióban történő kizsákmányolása jellemzően belföldön valósul meg, de a „loverboy” elkövetők a nagykorúság betöltése után egyből igyekeznek külföldre csábítani áldozataikat.
Az áldozattá vált kiskorúak ellátásában nagy előrelépést jelent a Barnahus modell szerint működő terápiás és meghallgató központok hálózatának kialakítása. Ennek kapcsán egy résztvevő gyermekvédelmi szakértő elmondta, hogy 2022 szeptemberében indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a szaktanácsadók posztgraduális képzése, akik a nyomozók irányítása mellett a bántalmazott gyermekek meghallgatását végezhetik.
Végezetül felmerült a prostitúcióban érintett kiskorúak beleegyezésének értékelése. Esetükben a nemzetközi és európai uniós jog alapján az önkéntességre való hivatkozás még kényszer vagy fenyegetés hiányában sem fogadható el. A hazai büntetőeljárásokban ez a szemlélet ugyanakkor még nem vált teljesen általánossá. A bírói szervezet képviselői erre tekintettel szükségesnek tartanák a beleegyezés érvénytelenségét explicit módon rögzíteni a belső jogban, vagy egységesíteni a jogalkalmazást a Kúria által kibocsátott iránymutatással.
A kutatásról készült beszámoló megjelent a Legfőbb Ügyészség szakmai folyóiratában:
Windt Szandra: A gyermekek szexuális kizsákmányolásáról. In: Ügyészségi Szemle, 2020/4. 42-53.