Konferencia a prostitúció szabályozásáról

Publikálva: 2023. április 3.

A prostitúció jogi szabályozásáról rendezett konferenciát az Európai Unió svéd soros elnöksége Stockholmban március 29-30. között, amelyen a felszólalók az ún. északi modell bevezetése mellett érveltek. Megállapították: az emberkereskedelem trendjeit nagymértékben meghatározhatja a szexuális szolgáltatásokat érintő jogszabályi környezet.

A rendezvényt a svéd királynő nyitotta meg. A résztvevők ezt követően öt szekcióban vitatták meg a prostitúció és emberkereskedelem összefüggéseit: nemzetközi jogi és intézményi keretek, a nemzeti szabályozások összehasonlítása, az emberkereskedelem iránti kereslet csökkentése, a prostitúcióval felhagyó személyek támogatása, valamint az északi modell társadalmi hatásai témakörökben. 

A beszélgetések középpontjában a svédországi gyakorlat állt, amelyet általában északi vagy egyenlőség modellnek neveznek. Ennek lényege, hogy a prostitúció minden formáját nemi alapú erőszaknak tekintik, az érintett nőket áldozatként, a szolgáltatás igénybe vevőit pedig bűnelkövetőként kezelik. Egy 2022-ben elfogadott jogszabály-módosítás értelmében a kliensekkel szemben a svéd bíróságok minden esetben börtönbüntetést szabnak ki, amely alapesetben egy évig terjed. Minősített esetként határozzák meg a 15-18 év közötti prostituálttal való aktust, ez négy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ha pedig az áldozat 14 éves vagy fiatalabb, a cselekményt automatikusan a nemi erőszak szabályai szerint kell elbírálni. 

Sok ország és nemzetközi szervezet azonban más elveket vall: a dekriminalizáció támogatói szerint a prostitúciót legális munkaként kell elismertetni, mert így a hatóságok számára könnyebbé válik a kényszer hatása alatt álló prostituáltak azonosítása és az emberkereskedők felelősségre vonása. Álláspontjuk szerint az északi modell a prostitúció volumenét érdemben nem csökkentette, csak a látenciát fokozta. Ez az oldal a stockholmi konferencián nem képviseltette magát, az álláspontok ütköztetése tehát ezúttal elmaradt. 

Több kritika érte ugyanakkor az Európai Unió tevékenységét. Jelenleg folyamatban van a 2011/36/EU emberkereskedelem elleni irányelv felülvizsgálata, amelynek során az Európai Bizottság – a tagállamok közti nézetkülönbségekre tekintettel – nem tett kísérletet a prostitúció szabályozásának egységesítésére. A jelenlegi irányelvtervezetben csak a kizsákmányolt személy szolgáltatásának tudatos igénybevételéhez kapcsolódó büntetőjogi szankciót fogják előírni a tagállamok részére, ennek kapcsán viszont számos résztvevő rámutatott a nyomozó hatóságok bizonyítási nehézségeire. 

Hazánk a szexuális célú emberkereskedelem szempontjából kibocsátó országnak számít: a magyar áldozatok jelentős részét külföldön zsákmányolják ki. Erre tekintettel Magyarország érdeke az uniós szintű harmonizáció lenne, mert az eltérő tagállami megközelítések oda vezetnek, hogy a prostitúció áldozatai és kliensei azokba az országokba koncentrálódnak, ahol legálisan működhetnek a bordélyházak. 

Menü

Főoldal

Navigáció