Az érintett tárcák és hatóságok szerdán megkezdték a kormány által elfogadott, az emberkereskedelem elleni, négy évre szóló nemzeti stratégia végrehajtásának előkészítését - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára, emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátor.
A stratégia elsősorban az áldozatazonosításra és az áldozatsegítésre összpontosít, de szintén fontos szerepe van benne a nyomozati és igazságszolgáltatási munkának, valamint a megelőzésnek - mondta.
Berta Krisztina ismertette: az emberkereskedelem elleni harcot a Belügyminisztérium koordinálja, de a munkában kormányzati és nem kormányzati szervek is részt vesznek.
A helyettes államtitkár az emberkereskedelmet a modern kor legvisszataszítóbb jelenségének nevezte. Példaként említette, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslései szerint világszinten 20,9 millióra tehető a kényszermunka áldozatainak száma.
Magyarország Belügyminisztériuma partnerként vesz részt az Európai Bizottság által finanszírozott, a román Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Ügynökség kezdeményezésére indított, a munkaerő-kizsákmányolás megelőzésére fókuszáló projektben Bulgária, Ciprus, Görögország és Macedónia mellett. A végéhez közeledő projekt célja felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az emberkereskedelmen belül a munkaerő kizsákmányolása. Fontos, hogy ha valaki nagyon kecsegtető külföldi állásajánlatot kap is, felismerje, ha áldozattá, kizsákmányolttá válik, és legyen fogalma arról, miként tud ebből a helyzetből kikerülni.
(Az Integrált megközelítés a munkaerő kizsákmányolás megelőzésére a származási és célországokban című projekt spotja)
Beszámolt arról is, hogy jelentős a szexuális jellegű kényszermunka aránya is az emberkereskedelmen belül. Kifejtette: több ezerre tehető a magyar prostituáltak száma elsősorban Hollandiában, továbbá Svájcban, Dél-Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Belgiumban, és többségük az emberkereskedelem áldozata. Ugyanakkor hozzátette: a kényszermunka magyar áldozatainak száma összességében azért nehezen megmondható, mert sokan szégyellnek a hatóságokhoz fordulni, az eddigi szabályozás sem volt elég tág, és a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok nem mutattak valós képet.
Berta Krisztina szerint az elmúlt hónapokban nagyon fontos előrelépést sikerült elérni Magyarországon: a büntető törvénykönyv módosításával átkerült a magyar jogrendszerbe az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló uniós irányelv, amivel lehetővé vált az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló egyezményének ratifikációja. Módosították továbbá a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt. Ennek köszönhetően az emberkereskedelem áldozatai a büntetőeljárásban való együttműködésüktől függetlenül részesülhetnek az áldozatokat egyébként megillető szolgáltatásokban. Szabályozták az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjét is.
Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője ismertette: nagyon sok a panasz arra, hogy nem megfelelően bánnak a külföldön munkát vállaló magyarokkal. Ezért azt a célt tűzték ki, hogy megpróbálják elérni a potenciális áldozatokat és felhívni a figyelmüket arra, mi történik velük, ha nem megfelelően tájékozottak. Azt javasolta, hogy az Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az EURES oldalán, illetve mobiltelefonra letölthető alkalmazásai segítségével tájékozódjanak az érdeklődők. Sokan nyelvtudás, szakképzettség nélkül indulnak külföldre, és könnyen válnak áldozattá. Ha valaki áldozattá vált, bátran forduljon az érintett ország nemzeti rendőrhatóságához - tanácsolta.
(MTI; Belügyminisztérium)