Az Európai Bizottság 2022. december 19-én javaslatot tett az emberkereskedelem megelőzésére és az ellene való küzdelemre vonatkozó szabályok szigorítására.

Az Európai Bizottság javaslatot tett közzé az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene való küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosítására. Most az Európai Parlament és a Tanács feladata, hogy megvizsgálja a javaslatot. Elfogadását követően a tagállamoknak át kell ültetniük az új szabályokat a nemzeti jogrendszerükbe.

Az irányelv szerint a frissített szabályok kiterjednek majd a kényszerházasságra, az illegális örökbefogadásra, valamint az információs és kommunikációs technológiákra, beleértve az internetet és a közösségi médiát. Az irányelv emellett kötelező szankciókat javasol az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekért felelősségre vont hivatalos személyekre. Az irányelv egyik célja a kereslet csökkentése azzal, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja azokat az eseteket, amikor tudatosan veszik igénybe emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatásokat, másik célja pedig az egész Európai Unióra kiterjedő, Eurostat által közzéteendő éves adatgyűjtés létrehozása.

A módosítási javaslat mellett a Bizottság közzétette az emberkereskedelem elleni küzdelemben elért uniós eredményekről szóló negyedik előrehaladási jelentését is. A jelentés azonosítja a legfontosabb trendeket és kihívásokat az emberkereskedelem elleni fellépés terén, felvázolja az emberkereskedelem elleni főbb intézkedéseket az elmúlt években és elemzi az időszakra vonatkozó statisztikákat.

Az emberkereskedelem legjellemzőbb kizsákmányolási formája a szexuális kizsákmányolás maradt, ezt pedig a munkacélú kizsákmányolás követi. Az emberkereskedelem uniós állampolgársággal rendelkező, regisztrált áldozatait tekintve Románia, Franciaország, Olaszország, Bulgária és Lengyelország a legérintettebb, míg Nigériából, Kínából, Moldovából, Pakisztánból és Marokkóból származik a legtöbb nem uniós állampolgárságú áldozat.

A jelentés hazánk vonatkozásában többek között foglalkozik Magyarország emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiájával, valamint a figyelemfelkeltő kampányokkal és a korai áldozatazonosítás érdekében előkészített tájékoztató anyagokkal. Azt is említi, hogy Magyarország részt vesz az EMPACT együttműködésben, és a határokon átnyúló nyomozások hatékonysága érdekében közös nyomozócsoportokat (úgynevezett JIT-eket) is alakít. Beszámol arról az előremutató magyarországi jogszabályváltozásról, amely szerint gyermekáldozatok esetében a szolgáltatás tudatos használata immár bűncselekménynek minősül és növeli a kiszabható büntetés mértékét. 

Az irányelvvel és a jelentéssel kapcsolatos további információkért látogasson el az alábbi weboldalra:

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_7781